„Keep smiling! Tudod, hogy ez a set phrase
Szilvási Lajos
nem egyszerűen annyit jelent, hogy mosolyogj?
Hanem azt jelenti, hogy minden körülmények
között legyél optimista.”
A nyári napok csodás hatása tagadhatatlan lelki életünkre. Nem is véletlen, hogy a napos országokban boldogabbak az emberek, mint az esős, változékony időjárású tájakon, mutatják a szociológiai kutatások.
„Fordítsd az arcod a nap felé, hogy az árnyékok mögötted legyenek.
Rihanna
Mondj el egy imát, csak tarts ki, és az árnyékok soha nem fognak rád találni.”
Mit tehetünk, hogy „naposan” lássuk életünket?
A napos látásmód sok esetben személyiség függő, viszont tanulható viselkedési mód.
Először is nézzük mi is a napos látásmód?
A problémakezelésben lényeges: a probléma értelmezése, a probléma beazonosítása: vagyis kié a probléma, mennyiben gyakorol hatást az egyénekre, és az egyének közötti interakcióra.
A napos látásmóddal élő egyén a fenti problémakezelési folyamat pozitív kezelésére, pozitív konklúzióra, win –win státuszok kialakítására törekszik, és a problémáról átáll a megoldásfókuszra.
Lényeges lépése, hogy határokat húz, nem vállal erőn felül. A fejlődését szolgáló komfortzónából való kilépést feszegeti csak, apró lépésekkel, hogy agya megszokja az újat, a jót.
Hogyan változtassuk meg látásmódunkat?
Az életünk minőségének értékelésekor, a problémák kezelésekor és a feladatok megoldásakor ösztönös viselkedési metodikákkal reagálunk, elsőre. Másodjára olyan tanult magatartásminták irányítanak, melyeket a családunkból hozunk. Harmadjára a családi mintáktól függetlenítve kialakított, tanult, másolt reakcióhalmazokból válogatunk.
Látásmódunkat a fenti lépések kondicionált viselkedési mintái határozzák meg, melyeket folyamatosan kombinálunk. Egyesek egyből a harmadik lépéssel kezdik, érettebbek, rugalmasabbak – optimistábbak az átlagnál. Mások viszont egész életüket leélik úgy, hogy megragadnak az első lépésnél, és csak ösztöneikre hallgatnak, ami akár ideális is lehetne, amennyiben az érintett személy optimista és reziliens kihívással teli körülményei között. Ez nagyon ritka eset, de vannak, voltak olyan személyek, akikbe kódolva van a BOLDOGSÁG, AZ ÖRÖK OPTIMIZMUS, A REZILIENCIA, AZ ALKOTÁS. Ilyen nagy hatású egyéniségek: Teréz Anya, Gandhi, Martin Luther King, Aristoteles, Mozart, Albert Einsten, Leonardo da Vinci…etc.
„Javíthatatlanul optimista vagyok, bár az élet pesszimizmusra szeretne tanítani, de nem hagyom magam.”
Vekerdy Tamás
Az átalakulás nem egyszerű, nem megy egyik percről a másikra. Nézzük a lépéseket:
- legfontosabb lépés: a változásra, változtatásra való hajlandóság fejlesztése;
- cselekvési – akció tervek kidolgozása látásmódunk pozitív irányba való fejlesztésére;
- megvalósítás, gyakorlás, tett, azok, melyek előrébb visznek optimizmusunkhoz;
- tetteink értékelése, módosítása, amennyiben szükséges;
- szükséges eszköztár: önkéntesség, alkotás, flow élmények, asszertív kommunikáció, játék…etc.
„Aki jól él, az úgy tud bánni a lelkével, mint a jó hajós a vitorlájával: tudja, hogy milyen hullámok között és milyen szélirányba hajózik. A gyenge és riadt lelkű ember fél a változástól. A bölcs megtalálja benne a nyugalmát. És van ennek még egy nagy titka: a szíved, lelked közepe nem változik. A HAJÓS ugyanaz. Bármit hoz a jövő, bármerre fúj a szél.”
Müller Péter
Miért legyek optimista?
Az optimista ember, hatékonyan és sokáig él egészségben, boldogságban. Míg a pesszimista folyamatosan beteg, rossz a közérzete, nem lát tovább saját problémáin.
Ennyi!
Nincs több magyarázat.
Ilyenkor jönnek a kifogások, hogy mire legyek optimista, most küldtek el a munkahelyemről, nincs megtakarításom, nincs párom, és az engem nem szeret senki érzés.
A megoldás minden esetben az egyénben rejlik, és abban, hogy felfedezi- e az adott szituációt egy másik aspektusból, vagy akár több más aspektusból. Ha nincs meg ez a képesség, akkor sincs ok aggodalomra, mivel ez is fejleszthető, tanulható.
„A derűs embereknek nem könnyebb a sorsuk, csak más szemüveg van rajtuk. Azt szoktuk mondani: jó természetük van. A jóra vannak hangolva. Életörömre. (…) Tedd csak fel az „áldott szemüvegedet”, s máris látod, hogy süt a nap, hogy sok öröm és emberi jóság van.”
Müller Péter
Nézzünk néhány módszert:
- Nézzük meg az adott helyzetet a másik szemszögéből – képletesen üljünk át az Ő székébe;
- Beszéljünk a másik egyénnel, kérjük, hogy beszéljen érzéseiről;
- Keressünk Tőlünk teljesen szokatlan, és meglepő reakciókat egy adott szitura, pl: korábban némán nyeltél – most hangosan mond ki, mit gondolsz, ha kell, kiabálj, hidd el, ez elvezett a változáshoz, csak csináld, és éld teljesen másképp életed, mint eddig.
- Keress önkéntes munkát, vagy feladatokat, mert az önként vállalt tevékenységek tuti feltöltenek, mert saját döntésed által kerültek kiválasztásra, ami a szabadság érzetedet erősítik. A szabadság érzése minden ember sajátja, csak sokan nem merik ezt bevallani, megélni, mert félnek a reakcióktól. A félelem pedig megköti a kezeket, és az optimizmust egyenesen rabigába hajtja.
- Játssz gyerekkel, mert a gyerekek, mind optimisták, ha elesnek, felállnak, ha sírnak 1 perc múlva nevetnek. A gyerekek igazi örök optimisták
A gondolatok tettekké formálása elvezet a önjáró képesség fejlesztéséhez, a szabadság megéléséhez, az optimizmus és a reziliencia fejlesztéséhez.
Hajrá, tedd azt, ami örömet okoz, mert az feltölt energiával, és az életenergia táplálékul szolgál az optimizmusodhoz.
„Én életem legnehezebb perceiben is megőriztem jókedvemet, s mindig a dolgok derűs oldalát kerestem, vagyis ahogy mondják: pillangót kergettem.”
Ioan Slavici