A stressz generalizált értelemben félelmet, szorongást, aggodalmat jelent. Az általánosítás viszont nem segít az érzések tudatosításába és mindazok legyőzésében sem. Lényeges döntés megvizsgálni, hogy az aggodalom, mely egy mentális szokás, milyen módon jelenik meg az életünkben. Az aggodalomrombolással elérhetővé válhat a stressz és a szorongás közötti kapcsolat megértése.

Mi a szorongás?

A félelem és a szorongás között lényeges különbség, hogy az előzőnek van valami konkrétuma, és egy konkrét külső dologra vagy helyzetre irányul. A stresszes helyzetben a megfelelési kényszer erősen játszik, így, ha az nem teljesül aggodalmunk is beindulhat, ami végső soron elvezet a szorongáshoz. A szorongásban nem tudod konkrétan meghatározni mitől félsz eltúlzottan, mely gyakran indokolatlan és nem valós félelmekre épül. Irányát tekintve leginkább befelé, önmagad felé mutat, mint kifelé, a környezeted felé.

Tovább menve a normál szorongásból könnyen eljuthatunk a szorongásos zavarokhoz, ha félelmünk megmagyarázhatatlan, nincs konkrétuma, és hosszan tart, illetve oly mértékben intenzív, hogy az gyakorlatilag elvezethet az elkerülő magatartáshoz. A túlzott szorongás az életmenetet felborító fóbiák kialakulását is eredményezheti, pl: agorafóbia.  

Az aggodalom egy ismétlődő és visszatérő gondolat, amely egy kellemetlen helyzet vagy személy elkerülését célozza. Vagyis az aggodalom olyan viselkedési formát alakíthat ki, mely lekorlátoz, megbénít, és megakasztja az előre lépést az életedben.

Végül is a stressz aggodalmat válthat ki és fokozhatja a szorongást!

Lényeges lépés tehát megkülönböztetni az érzéseidet, hogy mi a félelem, az aggodalom, a szorongás és a stressz, hogy megtehessünk a szükséges lépéseket a gyógyulás felé.

Érdemes tehát az alábbi tényezők jelenlétét tudatosítani, amelyek fenntartják a feszültséget a lelkünkben:

  • aggodalmas belső monológ
  • téves meggyőződések
  • elfojtott érzések
  • asszertivitás hiánya
  • öngondoskodás képességének hiánya
  • izomfeszültség
  • serkentőszerek és egyén étkezési tényezők
  • nagyon stresszes életmód
  • az élet értelmének vagy a céltudatnak a hiánya

„A fájdalom szükségszerű, ám szenvedni nem kötelező.”

Murakami Haruki japán regényíró

Hogyan alakíthatod ki saját gyógyulási programodat?

Megteremtheted az erőforrásokat a stresszes életesemények kezelésére, az alábbiak figyelembevételével:

  • 1. felelősségvállalás gondolataidért és tetteidért
  • 2. motiváció a változásra, az erős belső hajtóerővel és az erős külső társas támasszal
  • 3. ígéret Önmagadnak, hogy törődsz érzéseiddel és kifejezed azokat
  • 4. kockázatvállalási hajlandóság, mert a változásban benne rejlik a kockázat is
  • 5. a gyógyulási célok meghatározása és vizualizálása, hogy milyenné akarsz válni testileg – lelkileg egyaránt, melyekben a pozitívumokra összpontosítasz.

Milyen módszerek lehetnek a támogatóid a gyógyulási folyamatodban?

Relaxáció, mely elérhető:

  • hasi légzéssel
  • 2. progresszív izomlazítással
  • 3. passzív izomlazítással
  • 4. egy békés hely vizualizációjával
  • 5. vezetett képekkel
  • 6. meditációval
  • 7. biofeedback-kal
  • 8. az érzékszervei észlelés korlátozásával
  • 9. jógával
  • 10. megnyugtató zenével
  • 11. Én-idő- és időkezeléssel, például: időkezelés: priorizálás, delegálás, időráhagyás, perfekcionista törekvések elengedése, halogatás leküzdése, megtanulni nemet mondani
  • 12. testmozgással
  • 13. expozícióval
  • 14. negatív belső monológ leküzdésével, amely gondolatokat és nem érzéseket tartalmaz
    • Leküzdés módja lehet: vedd észre, állítsd meg, lazulj el és keress magadnak valami más tevékenységet
      • Típusai:
      • 1. aggodalmaskodó
      • 2. kritikus (elősegíti az alacsony önbecsülést)
      • 3. áldozat (elősegíti a depresszió kialakulását)
      • 4. perfekcionista (elősegíti a krónikus stresszt és a kiégést
  • 15. A kognitív torzítások felismerése és kezelése. Következménye lehet:
    • 1. negatív kimenetel túlbecsülése
    • 2. katasztrófa jóslás
    • 3. képességek alábecsülése
    • 4. túláltalánosítás
    • 5. kell – kellene állítások
    • 6. mindent vagy semmit gondolatmenet
    • 7. nagyítás – kicsinyítés
    • …..

Összességében a stresszt és szorongást kezelő támogató módszer mellett, fontos megemlíteni, hogy az önismereted fejlesztésével számos lehetőség nyílik meg előtted az önbecsülésed növelése érdekében, és ebben a stresszorok felismerése is lényeges nulladik lépés. A következő cikkemben a stresszorok bemutatásával és azok hatásmechanizmusaival foglalkozom.

Ha úgy döntesz, hasznosnak tekinted a stresszt, azzal megteremted a bátorság biológiáját.”

Kelly McGonigal a Standford Egyetem pszichológusa

Ajánlott bejegyzések